Szentegyház a szentévben

Az idei szentév lehetőséget kínál, hogy a hívek teljes búcsút nyerjenek, illetve arra is, hogy megvizsgáljuk, a 2000-es nagy jubileum óta milyen irányt vett a katolikus egyház egyik legidősebb pápájának a vezetése alatt.

A római katolikus egyházat régóta azzal vádolják, hogy bűnrészes a nyugati gyarmatosítók által elkövetett visszaélésekben.
A Vatikán csütörtökön hivatalosan elutasította a gyarmati korszak „felfedezési doktrínáját”, amelyet évszázadokkal ezelőtt használtak az európai hódítások igazolására Afrikában és Amerikában.A pápai állam közleményében arra hivatkozott, hogy a doktrína nem része a katolikus egyház tanításának. A Vatikán elismerte, hogy a 15. századi pápai dokumentumokat
„Csak az tekinthető helyesnek, ha felismerjük ezeket a hibákat, elismerjük az asszimilációs politika szörnyű hatásait és az őslakosok által elszenvedett fájdalmat, és bocsánatot kérünk” – húzta alá a Vatikán. A római katolikus egyházat régóta azzal vádolják, hogy bűnrészes a nyugati gyarmatosítók és leszármazottaik által elkövetett visszaélésekben, akik sok szörnyűséget követtek el a kereszténység nevében.
Az argentin születésű Ferenc pápa számos gesztust tett már az őslakosok felé. Tavaly Kanada sarkvidéki régiójába utazott, hogy bocsánatot kérjen az inuitok elnyomása miatt. 2007-ben Ferenc elődje, XVI. Benedek könyvet adott ki, amelyben elítélte a gazdag országokat amiatt, hogy kíméletlenül kifosztották Afrikát és más szegény régiókat, és „az Isten nélküli világ cinizmusát” exportálták nekik.
(MTI)
Nyitókép: MTI/EPA/Vatikáni Média